Mávos ez is

Megpróbálok csendben írni, mert szemben velem egy srác alszik, szegény ma vizsgázott. Ez elég nehéz művelet, mert közben a zene is szól a fülembe, de remélem a vonat elnyomja a kattogást. Érdekes, magától ült szembe elém, szóba is elegyedtünk. Ebben leginkább az az érdekes, hogy amikor valaki független, soha nem történik vele ilyesmi.

Lehet csak máshogy értékelem a dolgokat... ha nincs senkim, úgy könyvelem el, hozzám ült egy érdektelen srác, aki fárasztó fellengzősködéssel akar ismerkedni, de legalább nem unatkoztam az úton. Most úgy gondolom, jééé, bezzeg ilyenkor akadna érdeklődő, milyen értelmesen elbeszélgettünk.
Folyton elmegy az áram, ezt az újból be-bekapcsoló energiatakarékos monitor elsötétedésből veszem észre, nekem ma már tényleg a szar is ízetlen, másnak elviszi a házát az ár, én meg ingyen ülök az IC-n és a legnagyobb bajom, hogy akadozik az áram.
Ezt egyébként elég jófej és remek dolognak tartom, hogy nem kell fizetni a pótjegyért, korábban is mondták nekem, de hétvégén nem volt még ilyen, hétköznap pedig most utazom először az utóbbi időben.
Nyékről jövök, a tó ember emlékezet óta nem volt ilyen magas, mindenkinek medence lett a mélygarázsa, pincéje helyén és kacsaúsztató a vízaknában. Volt már magas víz, mióta megvan a házikónk, de szerencsére akkor sem volt belőle problémánk, azóta a szennyvízhálózatra is rácsatlakoztunk, a derítők megtelése nem vicces. Most csodával határos módon még a vízaknánkban sincs víz, pedig majdnem minden szomszédnak de.
Felébredt a srác, absztrakt vonaton alvó. Nem zavarta a gépelésem, de nem csoda, hogy felkelt, folyton bemondják hol járunk és üdvözlik az új feszállókat, szerintem zene nélkül esélytelen az ember, ha egyébként kb kipihente magát a napokban.
Én inkább a falnak dőlök és valamit gyűrök a nyakam alá, ő az asztalra borulva próbálkozik... mondom, hogy absztrakt. Bár nem tudhatom, ezt a félszupermen pózt mennyire gyakorolja a hétvégéken:D Azt hiszem, egy kislány csacsogásától nem tud aludni.
Az elmúlt napok elég eseménydúsan teltek, kertészkedtünk, gyerekeztünk, próbáltam segíteni Anyának, de tanulni is kellett. A szomszéd Eszter már egyfolytában csacsog, nem mindig értjük mit, de azért egyre jobban sikerül. Az öccse, Máté egyelőre elégedett az Anya és ajajajaj kifejezésekkel, ezekkel mindent elmond, amit szeretne:D csak Benőkének becézzük, mert alig egy éves, de olyan dolgokat megemel és odébbtesz, hogy nem győzünk ámulni. A szülei mesélték, múltkor segített kipakolni a kocsiból és félkiló kávét olyan természetesen tartott feléjük, hogy csak lestek.

------------------

Eddig szól a szép történet, mert utána abbahagytam a gépelést, Gödöllő után elkezdtünk cseverészni a sráccal, elpakoltam a gépet, egyszer csak megállunk Pécelen. Pont, mikor ecsetelném, bizti nem késünk, de mennyi rossz élményem van már. Fél négyre kellett volna beérnünk a Keletibe, ahol egyébként felsővezeték szakadás volt, egyből a hídnál, így oda senki se be, se onnan ki, se semmi. Morfondíroztunk, fel akartunk szállni egy Rákosig elengedett vonatra, de lecsúsztunk róla, én visszamentem megfontolni a lehetőségeim a légkondi mellett, ő azt mondta jön, csak bagózik. Na, most vagy én hagytam ott, mert elment vmiért, v ő hagyott ott engem, és nem szólt, felszállt egy buszra, de mindegy is, a lényeg. Kb négykor, Gergőt kétszer ébresztve, egyeztetve felszálltam a 169E-re, ötkor már az Örsön voltam, közben Anyával smsezgettem viccesen, nem is kicsi ez a Mo., ha három és fél óra Pestre feljutni Miskolcról. Nagyjából hat előtt megérkeztem és iszonyat fáradt voltam.
Pécel szép, ez a vonal megy a kozmetikusom felé is, remek volt ismerős környéket látni Rákosborzasztón. A busz kellemes volt, aznap ültem vonaton, metrón, távolsági buszon, helyi járatos, de nem belvárosi, és belvárosi buszon is. Tomcinak hála kocsiban, sőt, Passal is kocsikáztunk egy jót:D Fu, az este nagyon szuper volt, csak már majdnem bealudtam három fele, Matyiékat, Pas öccsééket vittük a Bedbe, White Partyra. Közben pedig nézelődtünk, és ha kértem, mentünk még egy kört is, voltunk az alagútban, a hegyen, és mindenfelé:)