Valami minden bizonnyal nincs rendben velem. Megnéztem az An Educationt, és tetszett, a felénél úgy gondoltam, ezt könyvben is érdemes lenne, mert olyan kis lányregényes. Viszont mikor Párizsról került szó, azt éreztem, bele is halnék, ha valaki el akara vinni oda. Voltam, de kicsi voltam, és még a tetejére se jutottam az Eiffel toronynak. Nem izgatott a Tülériák és a Louvre környéke sem. Be se akartam menni... mondjuk, egyszer oda azért elmennék (mármint egy hét, nem egy nap, nyilván). Egész Franciaországból legjobban Disney Land tetszett:D

Ennyi csak, ennyi ez

Csak vidáman :)
Megcsináltam az új Template Designerrel a kinézetet. Nagyon egyszerű, és végtelen verzió van, szerintem minden hobbi irkálónak kielégíti az igényét. Én egyből lemondtam az aláírásról és egyebekről:D

Nem szeretem a Kowalsky meg a Vegát. Viszont szeretem amit sugallnak, alapvetően pozitív számaik vannak, és nem nyomja le a torkodon a véleményét. Igazán azonban a jó élményeket szeretem, amik kötődnek hozzájuk és Brigi jut eszembe róluk, és mennyire tudja szeretni őket, szinte már én is rajongok. :D

Ma úgy vagyok, hogy jól vagyok...

gondoltam, de annyira nincs így, mindegy. A helyzetet csak tetézi, hogy a blog ilyen gánytrészarfingfosul néz ki, és nekem ennél többet vackerálni most nincs kedvem... aki nem látta: az eddigi háttér forráshelye átalakult, ezért eltűnt, de így meg láthatóan a beállításaim tűntek el, vagy csak egyszerűen templatet kéne váltani, de mintegy, mert semmi kedvem.

Vidám vagyok, és minden jó, kiegyensúlyozott, másnap letargikus, és bánatos, egyszer nevetek aztán sírok, nem tudok javítani rajta.

Rengeteg barátommal találkoztam az utóbbi időben, tegnap pedig Drönkben voltunk:) Jól éreztem magam, nem az a széjjelbulizós esemény volt, inkább a kellemes nevetős. Sose hittem volna, hogy gondom lesz a Drönkkel, de olyan hangzavar volt, hogy nem tudtunk beszélgetni. Nyáron azért nem a csöpögős falig bulizás a fő profil, így kellemetlen volt az ordító zene. Viszont minden számot betettek, amit kértünk.

Öregszem, mert halálosan fáraszt a bulizás:D borzasztó... össze kell magamat kapni.

...de jól esik a látszat is, hogy élni mégis érdemes

Tele tudnék írni egy oldalt közhelyekkel

Amik valóban igazak... ezért közhelyek. Nem teszem:) erről különben is máskor.
Lassan, döcögősen, szenvedősen, de elindult a nyaram, és most jó. Pihentem Nyéken egy hetet, a nagy kánikulában igazán jó volt, mert a tóban lehet legjobban lehűlni. Most Pesten vagyok, és még sikerül beosztani is, mikor kivel találkozzam, nem unatkozom, ez már két hét a nyárból!

Már várom a Szigetet. Ha valaki olvas, és ott lesz és szívesen találkozna, szóljon:D

Egyetlen probléma, hogy nem tudom magam olyan igazán hosszan kialudni, de lassan meggyőzöm magam, hogy nem is akarom.

A meló keresés nem arra kanyarodott, amerre terveztem, arról is később írok szerintem, nyár végén elég sok post fog rám várni.

Jah, sokat olvasok. Ugyanakkor rájöttem, nem nekem való a nyílt utcán történő zenehallgatás, mert akaratlanul is mozgok, táncikálok és ütemre lépek:D Pas szerint a többi ember csak irigy, mert nem mer az utcán táncolni. Nyilván:D

Warrior's dance

Arra keltem hajnal négykor, hogy meg fogok halni. Vannak éjjelek, amikor csodálkozol, hogy nem loccsan az agyad a plafonra, és még kilátsz a szemeden, annyira fáj a fej és ezen nem segít semmi. Dr Google sem. A migrén, mert ez az, hisz úgy fáj és tényleg akkor és pont addig, egy büdös kurva. Nem szoktam itt káromkodni, de szerintem nem fair, h amikor két napig élvezhetnéd a nyugalmadat, kényszerből (mert úgysem vergődhetek állásért hétvégén, és nincs mit idegeskednem interjúig), vagy megérdemelten, beüt. Mert tényleg akkor jön, mikor leereszthetsz. Legutóbb októberben volt, azt az egy napot vártam egész héten, amikor éppen az allergológián fincogtattak Miskolcon, hogy szerdán feljövök, zh-zom, és késő délutánól Gergőnél pihenhetek mielőtt megint az allergológia játékszerévé válhatnék, de nyilván éjszaka rámjött, tönkreverve minden tervemet az estére, ami egyébként a vacsora természetnek történő visszaadásával is zárult.

Na de most nem tudta kivel kezd. Bevettem egy algopyrint, de ez csak erőtlen próbálkozás részemről, ennél mondjuk szánni valóbb volt az októberi eset a két aspyrinnel, mert abból egy se hat sose, algobol a sima fejfájásra nekem oké egy szem... majd rájöttem, hogy van cataflamom. Kezdő gyógyszerfüggő naplója. Nem szeretem a cataflamot, mert egyedül akkor szedtem, mikor lábfájásra felírták, de tompa hülye vagyok tőle egész nap, viszont hatásos. Felkelni nem tudtam tízig tőle, és fél délelőtt zombultam a Minimaxra a nyerekekkel, de elmúlt:D

Azon töprengek ilyenkor, mikor tényleg kiborítóan gyötör a fejfájás, hogy mit csinál egy családanya, ha reggel mindenképp kelni kell, mit csinálok majd én, ha dolgoznom kell menni, és hogy lehet egy napot kirobotolni szétrobbanó, fényre erősödőn lüktető aggyal? Megfejtettem, cataflam. A tompultsággal tudok mit kezdeni, a fejfájással nem. Végül mégis szép napom volt, kialudtam magam, pihentem, hintáztam, játszottam a gyerekekkel, a kutyával, néztem mesét, olvastam, szóval győztem.

Egyébként ha valamim iszonyatosan fáj, mindig azon meditálok, milyen jó lesz, ha elmúlik, és mennyire nem értékelem, amikor semmim sem fáj.

Munka keresés

Ez egy pozitív blog, így nem fejtegetném hosszan az eseményeket. Nyárra keresek munkát, eleinte szakmába vágó érdekelt, elmentem az egyetemi állásbörzére is, a tapasztalataim elég kiábrándítóak voltak, de nem is igazán feküdtem neki a dolgoknak. Majd a nyár eleji melókeresésnél (ismerősökön keresztül) kiderült, az építőipar kicsit behorpadt itthon, nem nagyon vállalnak nyárra, pláne nem fizetéssel.

A diákmelók még viccesebbek, nagy többségében adott szakirányú egész munkaidős melóra keresnek valakit, akinek nem kell diplomás fizetést adni. Tudom, hogy ez már a saját válogatósságom, de augusztusra nézve jó lenne, ha kicsit rugalmasan kezelnék a munkaidőmet, cserébe szeptembertől részben tudnék néhanap dolgozni. Ebből is lenne pár ajánlat, de nem hívnak vissza. Amiről visszahívtak, azt mondták nem sürgős (múlt héten kerestek), mehetek ezen a héten is, majd keresnek. Nem kerestek, betelt az állás.

Végül még párszáz melóra jelentkezve, elküldve kismillió önéletrajzot, hétfőn megyek állásinterjúra. Semmit nem tudok a munkáról, se fizetést, se időbeosztást. Meglátjuk.