Elég régen írtam, de nem mindig van kedvem, sőt, egyre ritkábban van kedvem, és a tumblr igazából kielégíti az igényeim, néha még a twitterre is írok...
Remélem mindenki tök jól szilveszterezett, én szokásomhoz híven nem bírtam eldönteni, mit szeretnék, a végén azt gondoltam rosszul is döntök, a legeslegvégén pedig nem úgy alakult, ahogy elterveztem, de ez pláne jó, kell a spontaneitás. Minden esetre tök jót buliztunk, amire nem számítottam és felköszöntöttük Tomit, amit azért elterveztünk előre:)
A január elsejét betegségből adódó nem valami húdejóléttel kezdtem, de elmúlt. Voltak benne kedves pillanatok, mert nem kellett egyedül szenvednem, és virrasztottak velem, a többit nem részletezném, állandóan fáj valamim vagy beteg vagyok, és én unom a legjobban.
Harmadikán vizsgáztam, effje, nyilván idén már nem sikerült rá tanulni, a fentebb említett okokból, de a két ünnep között összekapart tudásomból sikerült átpréselnem magam a léc fölött, rezgett de nem borult, görbült, a jegy nem a léc, szóval (Y). Ez volt a második vizsgám, az elsőt 22-én tettem le, afelőli kétségbeesésemben, hogy 4 vizsga, és 4 hét, az annyimint három nyúl, az három golyóbis, nem kéne áttolni mindet 2011-re, ahol csak 3 van a vizsgaidőszak 4 hetéből. Az is meglett, erősen survivor Rambo üzemmódban csináltam eddig a dolgaim, azt hiszem.
Ma egyedül maradtam, hála a Neptun segítségének (remélem nem haragszik meg érte) kiderítettem, hogy Aliz ma vizsgázik. Hétfőn rendet raktam, kedden kitakarítottam, a szoba gyönyörű. De nem jött:( A többi lány elment, a tervezett ebéd sem jött össze, és senki más sem ér rá. Heveny depressziómat először egy Manónál rendelt szempillaspirállal orvosoltam, majd nagyon nehezen, de végre eljutottam a boltba. Hétfőn megajándékoztam magam egy csomag tortilla chips-szel és egy üveg közepesen csípős dippel. A dip nem fogyott el, ellenben 3 napon belül hűtőben tárolva meg kéne enni, így a boltban vettem hozzá ezt-azt, és szabadjára engedve a fantáziám főztem. Panda ragunak neveztem el, de csirkéből van (nem túl rég beszélgettem egy sráccal a panda kóserségéről, képzeljétek, nem az).
Vettem egy fél mellet, olyan 22 deka körül volt, két paradicsomkonzervet, barna rizst, és egy üveg gombát. Szeretek friss gombát használni, mert a bolti amúgy sincs ízben sehol sem az erdeihez képest, de nem volt plusz félórám csak ezt puceválni. Hogy egészen őszinte legyek: végre vettem egy üveg kölyökpezsgőt (aki ismer, tudja, hogy nagyon szeretem, és idén nem ittunk szilveszterkor) és le volt értékelve valami nagyon csokis, nagyon habos édesség is (nyilván, mert ma lejár, de mit nekem még egy bélfertőzés érted, kemény vagyok, mint Tarzan talpa), ezeket a főzés pillanatait megédesítendő képzeltem elfogyasztani.
Szóval a húst apróra vágtam (nagyon királyul élezek kést bárhol, ezt anyukámtól örököltem, a tegnap még tompa késem ma csak úgy süvített a húsban, és nincs bosszantóbb még egy félig felszerelt albérlet háztartásában sem, mint az életlen kések), közben a gombát leszűrve sóval és borssal megpirítgattam olajon, később beletettem a husit, együtt szójaszósszal lesütöttem, és menet közben dobtam hozzá egy kis kukoricát... az se romoljon rám, ha már megbontottam. Dobtam még rá kakukkfüvet is, mert jókedvem lett. Mikor eléggé megsültek, hozzáadtam a dipet, ami olyan fél üveg volt még, a két paradicsom konzervet, és egy kis vizet, illetve én minden paradicsomos ételbe teszek pici cukrot, hogy ne legyen savanyú. Ebbe is került kb. három teáskanálnyi. Itt pótoltam a sót, borsot elképzeléseim szerint, végül, de éppen pár perccel mielőtt levettem, volna a tűzről, megszórtam fokhagymaporral. Azzal rottyant egyet és kész. Tök jó lett. A barna rizs még fő... majd csak kész lesz:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése