Könyvekről

Nagyon lusta vagyok... főleg megírni, az olvasással elég jól haladok időmhöz képest. :)

Két hónapja otthon a régiség vásárban vettem meg Vonneguttól A hamvaskék sárkányt. Annyira megörültem neki, és a teljesen jó állapotának, hogy a (ha még jól emlékszem) 800 Ft-os árából sem alkudtam. Ebben a kötetben Vonnegut pályafutását indító novelláit gyűjtötték össze, amiket különféle lapok jelentettek meg anno. Maga a gyűjtés nem volt egyszerű munka, de nagyon megérte, olyan kellemes olvasmány volt, amiből lefekvés előtt pont jó haladni egy részt, ezért nehezen is kezdtem a végére érve más könyvbe. Szeretem a jó novellákat, és ezek ilyenek:)



Belekezdtem ebbe-abba, amit nem sikerült befejezni, ezt a rossz szokást pár éve vettem fel, régebben mindig nagyon rendesen egyszerre egy könyvet olvastam és általában a végükre is értem tisztességgel:D Idővel egyre kevésbé vagyok én is mindenevő, és ha valami nem nyeri el a tetszésemet, simán hagyom a fenébe. Egy hónapra az előző leleményhez az én nagyon ügyes anyukámnak sikerült megszereznie Stephen Kingtől A ragyogást. Kimondottan nem akartam újonnan beszerezni, csak szerettem volna elolvasni a filmélmény után, ahogy akkor is írtam, vajon a mű Kubrick vagy King érdeme, illetve melyik része kié pontosan.

A kedvencem mindkét verzióban (film <-> könyv) Danny, a különös képességekkel megáldott kisfiú. Egyébként a két szerzemény köszönő viszonyban sincs egymással... A film kultuszt épített a történet egészére és elemeire külön-külön, mint a balta, a felirat, az őrült rohangászás és a színdarab címén íródott több oldalon keresztül milliószor leírt sor; ezekben az a legszomorúbb, hogy nem is eredeti elemek, de nem szeretnék "ez se így volt meg az se úgy volt" posttal traktálni senkit. Azt hiszem Kubrick az eredeti szellemiségét akarta megfogni, vagy talán hangulatát, és azt átültetni vászonra. Nem mondhatom, hogy nem sikerült, de kimondottan csak a hátborzongató részeket emelte ki. A könyv ennél sokkal több ijesztő és sokkal több megkapóan kedves momentumból áll, én mindenkinek nagyon ajánlom, szerintem remek kis olvasmány. Személy szerint nem szeretem a szellemtörténeteket és az ijesztgetős olvasmányokat sem (még filmben is a kicsit véresebb, zsigeresebb dolgokat talán), de nem féltem tőle, szintén lefekvés előtt olvasgattam általában és nem volt az álmaimra rossz hatással. Aki szereti a filmet, annak mondanám, hogy kötelező, hiszen a könyvekben mindig több minden van, mint ami a vetítési időbe belefért, így van ez minden klasszikussal, ahogy az Amerikai pszichóval és a Harcosok klubjával is pl., ha valaki hozzám hasonlóan elindult ezen a megnézem majd elolvasom lejtőn, ne itt akadjon meg:D

Mit olvastok mostanában? Elég hosszú listám van és folyton rendelem a könyveket (hé, legalább lesz min aludni a híd alatt és építeni sem utolsó anyag), de szívesen hallok érdekességekről:)