Elmélkedem hogyan írjak róla, azt hiszem egyszerűen és kissé felületesen, de remélem nem feltűnőmód; beszámolgatok.
Az első nap nem volt valami hatalmas durranás...
Tök jól éreztem magam, sikerült némi üzemanyagot is bevinni, amit igen jószívűen megosztottam bárki ismerős, nem herpeszes szembejövővel:D
Belehallgattam az Ill niñoba, mert ez alap, annyira nem voltam ráhangolódva semmire, nem igazán jött be a hangosítás, mert nem fújom kívülről az összes számuk, sőt... de elég fontos házit köszönhetek nekik, szóval tiszteletemet tettem. Két srác úgy ugrált mellettem, meglehetősen hátul, hogy csodálkoztam miért nem mennek előrébb cséphadarni, hisz láthatóan belemerültek a fej/ökölrázás, ugrálás, előreugrálás hevébe, egyszer csak kiegyenesedik az egyik: Nekem ez nem adja, gyere húzzunk innen és eltűntek szám közepén.
Ancsát megkerestem, tök jó volt, hogy így örült nekem, és az ESET labor tényleg kellemes hely. Közel van kb mindenhez, amit tegnap meglátogattam, hepivagyok:) Nem először vagyok kint, és nem is vagyok eltévedős, de valamiért még mindig nem skillből megy a tájékozódás... gáz.:D
Összefutottunk Monoékkal, megnyugodtam, mert ők sem találtak más szimpi programot aznapra, mindenkinek a Faithless-ben a hite. Vágod. Benne a sajátja, érted? Ez a mai legjobb poénom, remélem azért legalább elmosolyodnak rajta egyesek.
Úgy tervezem, valamelyik nap kinézek korábban és teszek pár kört, mert ez eddig rohadtul sose jött össze, és ez meg olyan antifesztivál hozzáállás, hogy kijárok koncertezni mint valami klubba...:D
Elmentünk együtt Kvimbire, Ancsa, vodkanarancs, sörsprite és én. Hát táncizni nem volt kedvünk, letelepedtünk hallótávolságra és tök jót dumáltunk. Nem ezért fizet az ember általában, de ezt dobta a gép, és jobban esett, mint együtt vinnyogni egy halom Quimbyt úgy, hogy közben én tök másokat várnék és nem jönnek, mert szarnak játszani. Nem is értem, az egész Sziget az eddigiekhez képest egy nagy lézengés, félig üres sátrak, nem kimondottan megszokott tömegtelenség, itt meg egy tűt nem lehetett elejteni. Nekem a legjobb élményeim ingyenes/geciolcsó kvimbikhez kötődnek:D
A BKV-nek viszont pirospont, mert nem igazán jöttünk rá mikor van vége a HÉV-nek, állítólag nincs is. Jó, ezt még kisilabizálom, de a lényeg: többen mentek már nem létező utolsó utánival haza, és megkérdeztem a kihelyezett bácsiktól, szerintük elérem-e még a Batyin a 41-est, vagy menjek éjszakaival, én azt néztem ki, hogy: HÉV, Margit hídtól 906 és valahol átszállok 973-asra, mert a Hauszmannig akartam menni Brigihez. A manusz azt ajánlotta tök segítőkészen és talpraesetten, ha nem érem el az utolsót, ami esélyes, hiszen az ő papírja szerint már nem megy több, szálljak 19-esre és a Móriczon majd csak jön valami, garázsmenet vagy éjszakai. Ehhez képest szerencsémre volt még egy 41-es és 11:03-kor kilépve az egyik kapun 11:45 körül már csengettem a másikon. Szóval tök gördülékeny az egész közlekedés, sűrűk a járatok, és a tömegtelenségnek hála nem is valami tömöttek. Konkrétan ültem. Nem ültem a Filatorin felszállva HÉV-en csak 2007-ben, akkor is hajnal négykor.
A HÉV:D hát, az külön élmény, ha nem sajnálnám fotóznék. Felszállt egy meglehetősen erősen fizikai munka művelését sejtető öltözékű hölgy, szép platinaszőke hajjal, rózsaszín fűzőben és szőrös boleroban, egy iciripiciri nyuszival a kezében. Ha a borzalmasan csúcsos körmeivel simizte a pofiját, el is aludt hozzábújva, és meglepődtem, de csukott szemmel élvezte a törődést:D
Végül két sötét ruhás fiatal, egyikük Bodom pólóban, megvitatták, valamelyik haverjuk mennyire nem őszinte személyiség, hiszen azt állította, Childrenen első sorban nyomatta, pedig megfogták a pólóját és még csak nem is volt vizes. Mire azt reagálta az illető, hogy hát azóta megszáradt. Van, ami nem változik, hiába öregszel:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése